|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: Cehtorteneti Muzeum (Kezidivasarhely) 2009. október 7.Október 6-án Kézdivásárhelyen, az egykori Székely Katonanevelde előtti téren az 1848–49-es, valamint a két világháború hősi halottainak felállított emlékműnél a polgármester az önkormányzat és a Magyar Polgári Párt vezetősége virágkoszorúval adózott az aradi tizenhárom vértanú tábornok emléke előtt. Ezt követően megnyitották a Céhtörténeti Múzeumban Vetró András szobrász Vértanúk című dombormű-kiállítását. A tizenöt, zömében az aradi vértanúkat megörökítő Vetró-dombormű egy kisebb teremben kapott helyet, mivel az Umling festő-asztalos család örökségét bemutató tárlat foglalja el a nagytermet. /Iochom István: Dombormű-kiállítás Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./2009. október 24.Október 23-án a szoboravatást követően a kézdivásárhelyi ünneplők a Céhtörténeti Múzeumba vonultak, ahol megnyitották Lehel Jenő Törött rácsok című fotókiállítását. Lehel Jenő (1917–1997) mérnök amatőr fotográfus volt. 1956-ban, a harcok lecsendesedése utáni, az utcán heverő halottak eltemetése előtti időszakban, október végén, november elején készített felvételeket. Negatívjai az Egyesült Államokból kerültek haza, a róluk készült nagyításokat első ízben 2006 októberében állították ki Budapesten. /Iochom István: Törött rácsok – a forradalom képei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./2009. november 28.November 27-én nyílt meg Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban a Gyárfás Jenő életművét bemutató vándorkiállítás. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő nevét viselő képtárának tulajdonában levő mintegy harminc festményt idén Gyergyószentmiklós és Csíkszereda után bemutatták a céhes városban. /Iochom István: Gyárfás Jenő Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./2009. december 25.A kézdivásárhelyi múzeumban bemutatták Cserey Zoltán történész Önkormányzatiság és katonai hatalom Háromszéken a 18-19. században (Charta Kiadó) című könyvét. A Cserey Zoltán által vizsgált korszak a térség egyik legzivatarosabb történelmi időszaka. Kézdivásárhely volt a vizsgált időszak legfejlettebb mezővárosa, miközben a széki vezetés Sepsiszentgyörgyön volt. A két város között feszülő ellentétnek számos bizonyítéka már akkor tetten érhető volt. /Jancsó Katalin: Városaink kétszáz éves ellentéte. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 25./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||